Válságban van Budapest

Mozgalmas napokat él meg a budapesti város­vezetés, és ezek az „izgalmak” lassan rátelepednek a lakosság mindennapjaira is. Karácsony Gergely főpolgármester múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette: a főváros a likviditás megőrzéséhez leállította a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt., a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. kifizetéseit. A lépést azzal indokolta, hogy a Magyar Államkincstár több mint tízmilliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról. A beszedési megbízást azért hajtották végre, mert Budapest évek óta nem fizeti be a szolidaritási adó egy részét. Karácsony Gergelyék állítják, hogy jogszerűtlen volt a lépés, mert ők azonnali jogvédelmet kértek a bíróságtól. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter viszont azt mondta, hogy az államkincstár jogosan hajtotta végre az inkasszót, azt „azonnali jogvédelemmel összefüggő intézkedés nem akadályozta”. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás a költségvetés bevétele, ezért az államkincstár nemcsak jogosult, hanem köteles is minden lehetséges intézkedést megtenni a beszedésére. 

Mi vezetett idáig? 

A főpolgármestert támogató DK-s, párbeszédes, illetve MSZP-s képviselők a Podmaniczky Mozgalom és a Tisza Párt szavazataival együtt olyan költségvetést fogadtak el 2025-re, amely nem számolt a költségvetési törvényben megállapított szolidaritási hozzájárulás teljes összegével. Sára Botond, Budapest főispánja a Kúriához fordult arra hivatkozva, hogy a büdzsé jogellenes, mivel annak értelmében a szociális hozzájárulási adóból csupán 39 milliárd forintnyit fizetne be Budapest, további 50 milliárdot pedig nem. A Kúria a napokban úgy döntött, hogy 

A vitatott büdzsét a Fidesz kezdettől fogva ellenezte. Szepesfalvy Anna képviselő a múlt szerdai közgyűlésről bejelentkezve a Hír TV esti műsorában megjegyezte, hogy ők figyelmeztették a többie­ket, ne fogadjanak el törvénytelen költségvetést. 

Tény: a hozzájárulási adó behajtása önmagában aligha lenne elég arra, hogy a fővárost csődközelbe juttassa. Pláne úgy, hogy az elérhető adatok szerint az utóbbi években az iparűzési adóból származó bevételek soha nem látott szintre emelkedtek; a növekedés mértéke meghaladta a szolidaritási hozzájárulás terhét is, amit a főváros 2023 óta részben vagy teljesen megtagadott befizetni. Amint arról már többször írtunk, 

A 2024-es költségvetés zárszámadása szerint mára ez az összeg gyakorlatilag eltűnt. 

Rákosrendezőre jutott 

„A Tisza–Karácsony-csődkoalíciónak egy év se kellett, hogy csődbe vigye az ország leggazdagabb városát. Lassan mindennap csődtájékoztatót hallhatunk, a legfontosabb cégek vezetői menekülnek, de a felelősség vállalása és a megoldás keresése helyett a főpolgármester csak mutogat” – fogalmazott Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Hozzátette, hogy a városvezetés „kiszórt” 50 milliárd forintot a rákosrendezői „szeméttelepre”. 

Hogy miért kellett ennyi pénzt áldozni Rákosrendezőre, ha valóban olyan rossz anyagi helyzetben van Budapest, arra az ATV-ben a szocialista Tüttő Kata azt mondta: ez olyan, mintha egy meglékelt hajón, amelyre valaki még a pestist is felvitte, azzal foglalkoznának, helyes-e, hogy a kapitánynak kétfajta szövetből van a ruhája. A fővárosi képviselő magyarázat gyanánt hozzátette, hogy ott a szerződő fél a Budapesti Közművek, amely hitelképes és eredményes társaság. Megjegyezte, „ha Magyarországra jutna európai uniós pénz, akkor most tudnánk uniós pénzből lakásokat építeni”. 

A Fővárosi Közgyűlésben egyébként ott ül Kollár Kinga, az a tiszás EP-képviselő, aki az uniós fórumon bizakodását fejezte ki, hogy az EU-s pénzek visszatartása miatti életminőség-romlás növeli az ellenzék esélyeit. Vele szemben egyébként a fővárosi Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett, de a többi frakció összezárt. 

Nem csak Kollár kapcsán került reflektorfénybe a Tisza-frakció a múlt heti közgyűlésen. Az ülés egyik legfeszültebb pillanata az volt, amikor a fideszes Radics Béla odament a tiszás képviselőkhöz, és kiosztott nekik egy-egy ukrán zászlós pólót, azt sugalmazva, hogy brüsszeli és ukrán érdekeket képviselnek a magyar érdekek helyett. „Én egyébként szívesen hordanék ilyen pólót, de nem kaptam” – reagált a jelenetre Karácsony Gergely, mire az egyik tiszás képviselő odadobott neki egyet. A főpolgármester láthatóan örült az ajándéknak, bár megjegyezte, hogy valószínűleg a mérete nem lesz jó. 

Vezetők nélkül maradt a tömegközlekedés 

Rossz idők járnak a fővárosi tömegközlekedésre is: ismeretes, 

F. Zsoltnak, becenevén a Nagymesternek. A múlt héten pedig Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója is beadta felmondását, a hírek szerint a társaság körüli botrányok miatt. Emlékezetes, Walter egy tavaly januári interjúban a járatritkításokról beszélve kijelentette: az utasokat ebbe a folyamatba nehéz lett volna bevonni, mert az olyan, mintha hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele. „Walter Katalin tette a dolgát tisztességgel, hozzáértéssel, a város iránti alázattal, amíg tenni tudta. Valójában elüldözte őt a fővárosi politikai helyzet” – fogalmazott közösségi oldalán Karácsony Gergely. Vitézy Dávid pedig azt írta, Walter Katalin „vezérigazgatói működése kétségtelenül hozott stabilitást a BKK irányításába. A BKV körüli korrupciós ügyek azonban végül áttételesen őt is elsodorták”. Szentkirályi Alexandra jó hírnek nevezte a vezérigazgató távozását, szerinte ugyanis ezzel Gyurcsány Ferenc egy újabb embere tűnt el. Walter egyébként a Telexnek tagadta, hogy a BKV korrupciós ügyei miatt döntött volna a felmondás mellett.

Nyitókép: Karácsony Gergely főpolgármester, Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója és Számadó Tamás főjegyző a Fővárosi Közgyűlés ülésén május 28-án
Fotó: MTI/Balogh Zoltán